vessző_m

Saját nyíl készítése otthon

Nem csak írunk róla, hogy milyen sokszínű, érdekes és tehetséges emberek együttese a mi kis klubunk, hanem be is mutatjuk őket. Az alábbi cikk talán egy érdekes sorozat kezdete. Bízunk benne, hogy lesz még olyan, aki megosztja velünk íjászattal kapcsolatos hasznos tudását és tapasztalatait. Fogadjátok szeretettel Lieszkovszki Ádám cikkét.

Köszönetnyilvánítás

A legtöbb cikk köszönetnyilvánítással kezdődik, tehát én is ezzel kezdeném irományomat. Elsősorban a cikk létrejöttéhez köszönet az Alibi Íjászklubnak, hogy megtanulhattam az íjászat alapjait, és ezzel szerezhettem egyfajta megszállottságot eme remek sportnak a műveléséhez. Köszönet mindenkinek, akivel találkozhattam a klubban, akiktől tanácsokat és biztatást kaptam a cikkemhez és nem utolsó sorban kellő magabiztosságot a műszaki ismeretek elsajátításában.

Mi vitt rá a saját nyíl elkészítésére?

vessző_mAz íjász pályafutásom a legtöbbekkel hasonlóan műszaki ismeretek nélkül, pusztán a lövés technikáját szem előtt tartva kezdődött. Nem tettem különbséget két íj és nyílvessző közt, nem voltam tisztában semmilyen szakkifejezéssel illetve mértékegységgel. Műszaki megszállottságom határtalanságából kifolyóan ezt az állapotot gyorsan el kellett hagynom, ezzel megkezdődött a hónapokig tartó kutatómunka, tanácskérés illetve tapasztalatszerzés.
Saját íjam beszerzése után már csak kilövésre szánt nyílvesszők hiányoztak. Legelőször húzáshossz mérés után beszereztem első garnitúra nyilamat. A húzáshossz mérés helytelenül sikerült, a nyilak rövidek lettek, ezáltal sosem lőttem egyformán. A fa minősége annyit eredményezett, hogy a vásárlás napján mindegyik vessző intenzív használat után elkezdett repedezni, később beletörtek a vesszőfogóba. Következő garnitúra gyanánt tökéletes hosszúságú, masszívabb vesszőt szereztem be. Sajnos a nagytétel átka, hogy a vesszőn csúnya volt a ragasztás, és a bandázs is letekeredett pár lövés után. A hegyek rendre beleragadtak a vesszőfogóba, a helytelen faragás és ragasztás következtében. Ekkor már a vesszőjavítási képességem csúcsán rájöttem, hogy kézzel készített nyílvessző kell, ami irdatlan igényeimet kielégíti. Pesten lehetetlen olyan embert találni, aki megrendelésemre készít kellő odaadással vesszőket. Ez volt a fordulópont, amikor rájöttem, hogy csak magamra számíthatok. Budapestet körbetelefonálva sikerült olyan alapanyagot szerezni, amelyek túlélnek egy háborút is, amellett megbízható vessző készíthető belőlük. A végeredmény: 630 forint nyílvesszőnként.

A bonyodalom

A kétségbeesés az összeszerelésnél következett. Egy hetes kutatómunka és a létező összes tanács után neki állhattam a vesszőknek. A szakértők annyit fűztek hozzá, hogy vakmerőségem határtalan célszerszámok nélkül vesszőt készíteni. Elhivatottságom nem tűrt félelmet, a következő napokban szerszámkészítéssel foglalatoskodtam. A szerszámok bizonytalansága miatt kézügyességemet is elő kellett vennem a tökéletes eredményhez. Új értelmet nyert a szemmérték is. Az elkészítést háztartásokban is megtalálható alapanyagokkal végeztem, ezáltal nem kellett drága lakkra és ragasztókra költeni. A nock és a hegy könnyen a helyére ment, gondosan odafigyeltem, hogy betonbiztos legyen. Egy réteg lakkot kapott a faanyag, hogy a szálkák ne bántsák a szerencsés céllövő kezét. A tollazás a legnehezebb és legidőigényesebb. Házi tollazóm az első toll felragasztása után már magabiztosan használható volt. Egy óra leforgása alatt a 10 kicsi nyílvesszőm testet öltött. A bandázst speciális ragasztóra tekertem és elég szorosan, hogy sose jöjjön le, a vékonyabb cérna miatt a céllövő kezét biztosan nem fogja sérteni.

A történelmi pillanat

vessző2A nyilaknak már csak szépen kellett repülniük. Ebben az íjászklub volt segítségemre, ahol masszív tesztelésnek vetettem alá. A röpte gyönyörű egyenesre sikerült, de ez még fél siker. A tollazás a bandázs és a hegy kibírta a megpróbáltatásokat, ezzel bebizonyítva, hogy végre minőségi nyílvesszők birtokába jutottam. Elégedettségem megjött a nap végére. Természetesen nem maradhat natúr színű egy ilyen vessző, ezért a művészi énem felszínre tört és kapott egy egyedi kinézetet a készlet.

5 hozzászólás

  • Letenyei Roland

    Én is a magas árak miatt gyártok otthon vesszőket, de én olyan szivar alakú vesszőt gyártok,amit a tradisok padár vesszőnek hívnak. A kiindulási anyag egy 10-es borovi tiplifa, melyet 30″+2-3cm hosszra vágok le (természetesen a vásárláskor csak egyenes ,csomómentes rudakat válogattam). A művelet most jön: Befogom a levágott tiplirudat egy fúrógép tokmányába. és egy saroklécdarabból és sima lécből álló leszorítóba teszek egy csiszolóvásznat, melybe belefogom a tiplifát. Már kész is az “esztergapad”, és a fúró indítása után a csiszolóvászon porol ám rendesen, de a melegedés miatt kell hozzá a leszorító faelem! A fúró tokmánya felöli rész legyen a nyíl hegye, mert itt sokat kell lecsiszolni, míg a tollazási oldalon csak 1-1,5 mm-t. Célszerő a smirglit 5″-ra vágni, mert így csak oda kell fogni a tollazási oldal csiszolásakor, míg a hegy részénél lehet föl-le tologatni a befogott csiszolóvásznat a legjobb forma eléréséhez. Ha kész, hiveszem a munkadarabot a furótokmányból, és levágom a tokmány pofák által roncsolt részt(ezért kell az a +2-3cm). A lestet lelakkozom, és a knock gyanánt sniccerrel két oldalról 3mm-esre vágom a végét 1cm fosszan. Ezután 2-es fúróval lukat készítek a kialakított knock aljára, és kivágom az ideg számára a bevezetőt. Ez a knock úgy viselkedik,mint a gyári műanyag. Gumitollat veszek rá és field hegyet. Az ára pedig: tiplifa-200Ft,3db gumitoll-150Ft,hegy-80Ft, Tehát a dolti padárvesszőknek egynegyedéből kijön.

  • Letenyei Roland

    A 10-es tiplifa vesszővel mondjuk nehéz célozni, egész egyszerűen túl vastag! A súlya is határeset, de jobb spin értékkel bír a bükkfa vesszőm. Ehez 8-as BORDÁZOTT tiplifa kell, mert ennél a vékonyságnál a sima rúd már tuti nem egyenes (A bordázás megerősíti). Levágod méretre, aztán szövetszalagból levágsz egy ugyan akkora darabok, aztán feszesen rácsavarod (mint a cigarettapapírt a dohányra) a tiplirúdra addig, amíg össze nem ér (aztán levágod a felesleget). A szövetszalag sima felületet és rendkívüli strapabíróságot ad a vesszőnek. A végét kihegyeztem és beleállt a lakókocsiba így, hogy hegyet se tettem rá. Simán, szövetszalag nélkül a tiplifa 8mm-es vékonyság mellett már könnyen törik, mert már sok a rövid rost benne. Ez természetesen nem padár vessző, és nem olyan szép, de hatékony.

  • tokos karoly

    roland es rivan en egy erdelyi ijasz vagyok a barataimnak en cs inalom a veszoket es magamnak is. eleinte en is vetem a veszoket de nagyon gyengek a fenyobol keszult veszok. en 9=10-es veszoket csinalok es semi kulombseg nincs a vet es a csinalt veszoim kozt.
    a vesyoket ny arfabol csinalom es anyira erosek hogy faba is szoktam loni es nem tornek el. ha gondoljatok amenyiert megveszitek a tipli fat anyiert csinalok veszoketes elkuldom

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.